DIY Bútorkészítés kezdőknek 1. – Előszobafogas

Ha valaki szeretne belekóstolni hobbiból a bútorkészítésbe, érdemes egy egyszerű projekttel kezdeni, amit viszonylag nehéz elrontani. Egy falra szerelhető előszobafogas pont ilyen: gyorsan megvan, nem igényel sok eszközt, és az azonnali sikerélmény is garantált!

---

Ha rendszeresen olvassátok a Fatipli Műhely blogját, akkor tudjátok, hogy nem vagyok sem végzett asztalos (bár ez remélhetőleg még idén megváltozik), sem bútortervező: a fa nekem egy hobbi, bár kétségtelen, hogy egyre komolyabban érdekel 🙂
Viszont szeretném, ha minél többen bele mernének vágni kisebb-nagyobb projektekbe, ehhez szeretnék egy kis inspirációt adni azzal, hogy bemutatom, hogyan tud valaki otthon, egyszerű eszközökkel is szuper lakáskiegészítőket, később kisebb bútorokat készíteni. Az első részben egy kabát/előszoba fogas készítésére esett a választásom, amit a saját, itthoni fogasunk inspirált – ezt vettem alapul a leírás elkészítésében. Kezdjünk is neki!

Mire lesz szükséged? // A fa kiválasztása

Először is: fára. Az első kérdés, amit el kell döntened: szeretnél-e, egyáltalán van-e lehetőséged arra, hogy a fogas alapját képező fát te magad alakítsd, vagyis: vágd méretre, csiszold, fesd/pácold, vagy nem. Értelemszerűen minél kevesebb munkát szeretnél te magad elvégezni a fadeszka kialakításával kapcsolatban, annál szűkebbek a választási lehetőségek. Éppen ezért haladjunk visszafelé: ha csak haza szeretnéd vinni a megfelelő méretű fát és rászerelni a fogasokat, csak a gyalult fűrészáru jöhet szóba, amit nem kell otthon csiszolni, és kezeletlenül* is jól bírja a gyűrődést (pl. a fenyő érzékeny a fényre, könnyen besárgulhat).

_{*Bár a keményfák bírják a gyűrődést, nem javaslom, hogy teljesen kezeletlenül hagyd a fogas alapját képező fát. Gyorsabban fog amortizálódni, az UV sugárzás is kikezdheti, így erősen lerövidülhet a fogas élettartama. Szóval érdemes legalább egy viaszolást vagy lakkozást bevállalnod, a lehetőségekre ki fogok térni kicsit később.}

A legtöbb barkácsáruházban már lehet kapni előre csiszolt és gyalult fadeszkákat több méretben is, illetve a vágott faáruk mellett érdemes a natúr fa polclapok között is szétnézni, ha szélesebb darabban gondolkozol (ezek kb. 20 cm szélességtől kezdődnek). Még jobb,  keresel egy olyan fatelepet a közeledben, ahol vállalják az ott vásárolt termékek méretre vágását: itt jóval nagyobb a kínálat, valamint magasabb minőségű és igazán különleges darabok között válogathatsz. Amire figyelj, hogy a kiválasztott fa szélessége (tehát a fogas rövidebb oldala) pontosan akkora legyen, amilyre a fogasodat tervezed, mert a deszkákat mindig keresztbe, a hosszanti oldalukon mérve vágják. Valószínű, hogy a fa vágott élénél egy kis csiszolásra szükséged lesz, de szerencsére ez csak pár perces munka és akár a nappaliban is elvégezheted.

Ha hajlandó vagy csiszolni, akkor már szóba jöhetnek a kezeletlen fák is – ebben az esetben mindenképp a faáruházi vásárlást javaslom, az okokat lásd fentebb. Amennyiben szereted a rusztikus, nyersebb felületeket, bátran válassz gyalulatlan fadarabot, amit otthon kézzel is le tudsz annyira csiszolni, hogy az apró szálkák már ne okozzanak kellemetlenséget. (A faáruházakban egyébként gyalulást is vállalnak, oldalanként kb. 1.000 Ft-ért: a kiválasztott fa típusa dönti el, hogy megéri-e a pluszköltség.)
Fontos, hogy csak olyan fát válassz, amivel otthon is elboldogulsz. Ha van garázsod vagy tudsz a szabadban dolgozni, és vannak csiszológépeid, simán hazaviheted a nyers, szálkáktól hemzsegő darabot is, ha az tetszik meg. Az otthoni csiszoláshoz a következő eszközökre lehet szükséged:

Abban az esetben, ha szeretnéd az elejétől a végéig te magad készíteni a fogast és a méretre vágást sem bíznád másra (azért a fa még férjen be a kocsiba), jöhet a fűrészelés! Mindenképp gépi fűrészt válassz: legjobb, ha dekopírfűrésszel dolgozol, mert kicsi, könnyű és egyszerű vele vágni; de egy kézi körfűrész is szóba jöhet, viszont az már komolyabb tapasztalatot igényel. Érdemes a fűrészelést egy beáldozható fadarabon gyakorolni, hogy élesben már pontosan menjen a dolog: jelölj fel vonalzóval egyenes vonalakat a fára, majd próbáld meg a fűrészlapot a vonalon tartva végigmenni rajtuk. Nézd meg, mekkora erőkifejtésre van szükséged, hogy esik kézre a fűrész, mennyire kell erősen tartanod a fát. Fontos, hogy soha ne a levegőben vágj: a fát fektesd le két egyforma magasságú dologra, én például asztalbakokat használok erre a célra, de vágtam már fát két festékesvödörre támasztva is. Természetesen, ha nincs lehetőséged gépi fűrészelésre, a kézi fűrészek is szóba jöhetnek, viszont jóval nagyobb pontosságot és odafigyelést igényel a használatuk. Bevallom, én túl lusta vagyok a használatukhoz, emiatt mindent megpróbálok géppel megoldani 😀

Pár tipp az otthoni fűrészeléshez:

• A gépi fűrészek minden esetben tépik valamennyire a fát azon az oldalon, amire felfekszenek. Éppen ezért érdemes a visszajáról vágni, vagyis ha eldöntötted, hogy a fa melyik oldalát szánod a fogas elejének, minden esetben a hátán jelöld fel a levágandó részt, és onnan fűrészelj!
• Hogy még jobban csökkentsük a csúnya vágás esélyét, érdemes maszkolószalagon feljelölni a vágóvonalat, és azon haladni – meglátod, így sokkal szebb lesz az eredmény, és nem kell annyi csiszolással bajlódnod!

---

Felületkezelés

Megvan tehát a fadeszka, amire fel szeretnéd szerelni a fogasokat, méretre is van vágva, le is csiszoltad annyira, amennyire kellett. Ha olyan fát választottál, ami bírja a gyűrődést kezeletlenül is, akkor ugorhatsz is a következő részre (erről lebeszélnélek, inkább olvass tovább és legalább kezeld le lakkal egy rétegben), viszont ha szeretnél neki valamilyen színt adni, vagy kiemelni a fa erezetét, akkor még van egy kis dolgod 🙂

Mivel a bútorfestés elég felkapott lett az utóbbi években, rengeteg elérhető anyag van magyarul is a témában, ezért igyekszem nagyon röviden leírni a lehetőségeket (a bejegyzés végén összegyűjtöttem pár, általam hasznosnak talált linket arra az esetre, ha szeretnél részletesebben is utánajárni a témának).
Alapvetően két lehetőséged van: ha szeretnéd megtartani a fa erezetét, vékony- vagy vastaglazúrral kell kezelned, ha pedig nem számít a faminta, és inkább egységes felületet szeretnél, fedőfestékkel kell dolgoznod (pl. krétafesték, tejfesték, zománc, stb.). Ezek a festékek jóval nagyobb színkínálatban érhetők el, mint a lazúrok, szóval ha valami vagányabb színt szeretnél, biztosan megtalálod a neked tetszőt például a krétafestékek között. Szerencsére már a lazúrok között is találni színeseket, pl. a Bondex termékeit, úgyhogy nem feltétlenül kell a szín érdekében feláldozni az erezetet 🙂

Amikor festéket választasz, mindig tájékozódj, hogy az adott termék mennyire ellenálló (pl. mennyire bírja az ütődést vagy azt, ha vizes lesz). A tapasztalatom az, hogy az esetek 90%-ában érdemes lezárni a felületet, például viasszal vagy lakkal (a krétafestéket például nem is lehet felületzárás nélkül hagyni), viszont a lazúrok között már találni vízálló verziókat is, amik annyira strapabírók, hogy lakkozni sem kell őket. A mi fogasunk faalapja például egyszerű színtelen lazúrral lett átkenve két rétegben, hogy kicsit időtállóbb legyen.

A festés lépései:

• Csiszold át egy finom csiszolópapírral (én 100-as szivaccsal szoktam) még egyszer a fa teljes felületét, minden oldalát!
• Portalanítsd! (A porszívó kefés vége erre lett kitalálva)
• Fektesd fel egy vízszintes felületre, alatta fóliázz, ha szükséges.
• Keverd fel alaposan a festéket, ha lehet, akksis géppel és keverőszárral! Egyébként egy tiszta spatula is megteszi (amúgy én fogkefék nyelével szoktam, mert utána könnyű letisztítani róla a festéket és többször is használhatom).
• Kezdj festeni! Figyelj arra, hogy az utolsó ecsetvonások mindig a fa szálirányával (vagyis a fogas hosszanti oldalával) párhuzamosak legyenek, lehetőleg egyenesek és széltől-szélig tartsanak, mint a mellékelt videóban. Ha az oldalán túlságosan lefolyik a feték, gyorsan töröld vissza!

Az, hogy a festéket hengerrel vagy ecsettel viszed fel, már rajtad múlik. A hengerezés egyszerűbb, de én például jobban szeretek ecsettel dolgozni, mert ki nem állhatom a hengernyomot a fa felületén. Ahogy a vágásnál, úgy ebben az esetben is javaslom, hogy először egy gyakorló fadarabon próbálkozz: nézd meg, hogy terül a festék, mennyire csöpög/fröcsköl/folyik meg, hány rétegben fed megfelelően, mennyire látszanak az ecsetvonások benne. Mindig várd meg, hogy az adott oldal porszáraz legyen (vagyis ha hozzáérsz, ne hagyjon nyomot rajta az ujjad – ez jelenti azt, hogy már száraz a felület), mielőtt fordítasz vagy felviszed a következő réteget. Két réteg között érdemes egy finom csiszolószivaccsal (100-as) óvatosan átcsiszolni a felületet, különösen az első réteg után, ami fel fogja húzni a szálakat és emiatt érdes lesz a felület. Utána ne felejts el megint portalanítani!

Ami az oldalak festési sorrendjét illeti, én először a látszó részeket szeretem lefesteni egyszerre, vagyis esetünkben a deszka elejét és az éleit. Így nem lesz gond, ha a hátára kicsit befolyik a festék, mert úgysem fog látszani. (A lazúr például erősen hajlamos erre és az sem segít, ha gyorsan visszatörlöd.)

---

Egy kis matek // Fúrás és csavarozás

Amikor a fa elkészült, fektesd le egy vízszintes felületre és helyezd rá az akasztókat úgy, ahogy neked tetszik. Ha össze-vissza magasságban szeretnéd őket elhelyezni, akkor úgy, ha szimmetrikusan, akkor úgy! Az egyszerű szerelhetőség kedvéért válassz elölről csavarozható akasztókat, mint a képen.

Akárhogy is döntesz, ha a választott akasztókat egynél több csavarral kell rögzíteni, fontos, hogy vízszintesen álljanak. Mivel a legelterjedtebb elhelyezési mód – és az általunk készített verzió is így mutat jól szerintem – az, hogy az akasztók vízszintesen, egymástól egyenlő távolságra helyezkednek el, most ehhez nyújtok egy kis segítséget.*

_{*Természetesen nyugodtan választhatod az össze-vissza elrendezésű verziót, ehhez a legjobb, ha egy csavarral rögzíthető akasztókat választasz, ez esetben egyszerűbb dolgod lesz a feljelölésnél.}

Tehát ahhoz, hogy felszereld az akasztókat a helyükre, először meg kell határoznod azt a vízszintes vonalat, ahova a csavarhelyek esni fognak. Ez a vonal nem feltétlenül középen lesz: javaslom, hogy először nézd meg, hogy mutat jól a szemednek az akasztó, ha ráteszed a fára, majd ha ez megvan, mérd le, hogy fentről hány mm-re esik a csavarhely. Jegyezd meg ezt a számot, majd tegyél maszkolószalagot a fára (ha festettél, akkor a színelválasztó szalagot javaslom, hogy ne kapja vissza festéket), jelöld fel a mért távolságot mindkét szélén, és kösd össze őket a mérőszalag mentén egy vízszintes vonallal. Amennyiben olyan akasztókat választottál, amiket hátulról kell felszerelni, értelemszerűen a fa hátoldalán mérj és fúrj.

Ezután kicsit matekoznod kell:  ha egy csavarral kell rögzítani a választott akasztókat, könnyű dolgod van, ha kettővel, akkor picit bonyolultabb az ügy, de ebben is segítek.

Egy csavaros verzió:

• Találd ki, hogy a két szélső akasztó milyen távolságra essen a fa szélétől.
• Mérd le, hogy az akasztón a csavarhely középpontja hány mm-re van a szélétől.
• Ezt a számot add hozzá az elsőhöz, és jelöld fel a maszkolószalagon mindkét oldaltól – meg is van a két szélső akasztó csavarhelye 🙂
• Mérd le a feljelölt csavarhelyek közti távolságot
• Oszd el ezt a számot eggyel kevesebbel, mint ahány akasztó összesen lesz a fogason.
• Az első, már feljelölt csavarhelytől indulva jelöld fel a kapott számot, annyiszor, ahány fogas még hiányzik a két szélső között.

Két csavaros verzió:

Első lépésben itt is meg kell határoznod, hogy a két szélső akasztó hány mm-re essen a két oldaltól. Igazítsd őket a megfelelő helyre mérőszalag mellett, majd ceruzával jelöld fel a csavarhelyeket. Hagyd őket a helyükön, majd számold ki, hogy a köztes darabok milyen távolságra legyenek egymástól.
Ha egyenlően szeretnéd elosztani őket, azt a legegyszerűbben úgy tudod, ha leméred a két szélső akasztó közti helyet (jelöljük “a”-val), ezután leméred egy darab szélességét külön (“b”), majd az első számból kivonod a másodikat annyiszor, ahány akasztót még fel szeretnél szerelni. Az így kapott számot oszd el eggyel kevesebbel, mint ahány akasztót összesen terveztél a fogasra (vagy egyszerűen számold meg a közöket).
Példa: ha összesen öt akasztót tervezel, akkor a két szélsőt kivonva három akasztó helyét kell meghatároznod. A fenti leírás alapján az akasztók közti távolságot a következőképpen kapod meg: (a – (3*b)) / 4. Legyen a két szélső közti távolság 638 mm, egy akasztó szélessége 34 mm, vagyis 638 – 3*34 = 536, osztva néggyel: 134 mm távolságot kell hagynod két akasztó szélei között.

Ezután egyszerű dolgod van: a bal vagy a jobb szélső akasztó szélétől indulva mérd ki, hogy hova esik a mellette lévő akasztó széle, helyezd oda, és ceruzával jelöld fel a csavarhelyen keresztül. És így tovább a többivel is. Ha valami gyanús szemre, például a végén túl nagy/kevés hely marad az akasztók között, valamit elronthattál a számolásnál – próbáld meg kitalálni, hol mehetett félre a dolog! Abban az esetben, ha nem akarsz a számolással bíbelődni és nem törekszel arra, hogy a fogasok tökéletesen egyenlő távolságra legyenek egymástól, akár szemre is feljelölheted őket a korábban behúzott vízszintes vonalon.

Ha megvannak a jelölések, már csak a fúrás és/vagy csavarozás van hátra. Keményfa esetén mindig elő kell fúrni a csavarnak, eggyel kisebb méretű fúrószárral (pl. ha 3,5-es átmérőjű csavarokat választottál, 2,5-es fúrószárral fúrj elő). A csavar legyen 3-5 mm-rel rövidebb, mint a fa vastagsága, az átmérője pedig 3,5 – 4 mm-es. A csavarválasztásnál nagyot nem tévedhetsz: mindenképp fához való csavart válassz és olyat, aminek a feje nem fog átesni az akasztón található lyukon. Próbálj olyan színt választani, ami passzol az akasztóhoz (de ezen a téren ne várj túl nagy választékot…), mi például fekete csavarokkal fúrtuk fel az akasztóinkat, hogy ne legyen feltűnő a csavarfej.

Ami az előfúrást illeti: érdemes a fúrószáron egy darab maszkolószalaggal feljelölni, hogy milyen mélyre kell fúrni. Ha pl. 24 mm a favastagsáunk, tegyük a maszkolószalagot 21 mm-re a fúrószár elejétől. Itt is javasolnám a gyakorlófa használatát, nekem például kifejezetten sok időbe telt, mire megtanultam függőlegesen tartani a fúrógépet. A legegyszerűbb, ha olyan akksis fúró- és csavarozógéppel dolgozol, amiben könnyen tudod cserélni a fúrószárat és a bitfejeket.

• 

• 

Ha már magabiztosan tartod a fúrót, távolítsd el az akasztókat (a maszkolószalagot NE!) a fáról, és fúrd be a lyukakat a jelöléseknél (állítsd maximum fordulatra a gépet). Ezután távolítsd el óvatosan a maszkolószalagot, majd csavarozd fel az akasztókat a helyükre (alacsonyabb fordulaton, nehogy megtépd a csavar fejét, vagy kézi csavarhúzóval).

---

Irány a fal

Kész is van a fogasod, már csak a falra kell felfúrnod! Na, nálunk ez volt az a pont, amikor átadtam a terepet Petinek 😀 Mi nem szerettük volna, ha látszódik a csavarfej a fán, ezért leszereltük a két szélső akasztót, és az alatt fúrtuk be a falba, így a visszaszerelés után nem látszik, hogy mi tartja a falon a fogast. Ha elég nagy akasztót válaszottál, amit két csavar fog, javaslom ezt a megoldást!

• 

• 

Legjobb, ha ennél a résznél van segítséged, így míg egyikőtök vízszintesen tartja a fogast, a másik tud fúrni. Érdemes előbb egy vékony fúrószárral “átjelölni” a falra, vagyis átfúrni vele a fát, a fúró így apró nyomot fog hagyni a fal festésén. Ha ezután elveszitek a fogast, egy erős fúrógéppel (nem mindegyik akksis gép alkalmas falfúrásra) fúrjátok ki a lyukat a falon, majd mehet bele a tipli; a fogason szélesítsétek ki a lyukat a csavar szárának megfelelő fúrószárral, helyezzétek bele a csavart úgy, hogy egy része kijöjjön a hátán – így könnyedén beletaláltok vele a tiplibe. Végül húzzátok meg jó erősen a csavarokat (ha ti is a rejtett megoldást választottátok, ne felejtsétek el visszaszerelni az akasztókat)!

Remélem, ezzel a kis leírással sikerült meghoznom a kedved az otthoni barkácsoláshoz 🙂 Ha igen és elkészítetted saját fali fogasod, várom a képet róla a fatiplimuhely@gmail.com email címre!

---

Pár hasznos link:

• Faáruházak:
  • Zatik Fatelep (hozzám ők vannak közel, nagyon szeretem őket mert mindig rengeteg fafajtából lehet választani)
  • Erdért Facentrum
  • Larex Fatelep
• Bútorfestés:
  • Itt egy szuper összefoglaló cikk a festékválasztásról az Otthon & Dekorációtól
  • Ha nagyon belejöttél és érdekel a bútorfestés, itt egy cikkgyűjtemény a témában: Azúr Bagoly
  • Itt pedig egy részletes leírást találsz a bútorfestésről, kezdőknek
• Ha jobban elmerülnél a csiszolásban, hogy mit mikor és hogyan használj, ajánlom Szentgyörgyi Kata leírását (a honlapján szintén olvashatsz bútorfestéssel kapcsolatos tanácsokat, leírásokat)