Még tavaly év elején rendeltem egy pirográfot, de nem igazán jutott eszembe semmi, amit jó ötletnek tűnt fába égetni. Az ihletet végül Grafit (egy kedves kis négylábú) hozta meg, így született meg ez a névtábla, amiből azóta már készült egy újabb darab is egy barátnőm kislányának.

A névtábla és büszke tulajdonosa

Talán facebookon jött szembe velem az a hirdetés, ami olcsó pirográfokat árult, gondoltam ennyi pénzért érdemes kipróbálni, hátha ki tudok hozni belőle valamit. Nem indult valami egyszerűen a dolog, próbálgattam a különféle fejeket (kb. 20 cserélhető véggel érkezett a cucc, amikkel más-más szélességű és típusú vonalakat lehet húzni), de egyik sem állt igazán kézre; a kiáramló hő többször megégette a kezemet; az egyik fát túlságosan gyorsan égette meg, a másikon meg max hőfok mellett is alig látszott valami.

Pár hónapig félre is tettem a dolgot, de szeptemberben valahogy újra a kezem ügyébe került, amikor kitaláltam, hogy névtáblát szeretnék csinálni a kutyusom lépcső alatti kuckójára.

A megfelelő tipo kiválasztása és nyomtatása után kivágtam és rárajzoltam Grafit nevét a korábban már lefestett és antikolt táblára, majd óvatosan végigmentem az egyik szélesebb fejjel a vonalakon. Eredetileg faragni szerettem volna a feliratot, de a próba során vésővel nem igazán tetszett az eredmény, fafaragó késeim pedig egyelőre nincsenek a művelethez (majd egyszer). Gondoltam, akkor kipróbálom a pirográffal, és milyen jól működött!

A felrajzolt felirat, itt már Grafit helyett Vilmának készül a tábla

A felvitt pác elég büdös, amikor ég, így pár percenként meg kellett állnom friss levegőért (plusz maszkot is húztam, biztos ami biztos), cserébe a fehér felületen jobban érvényesült a felirat, mintha natúr fenyőre égettem volna. Elsőre még nem lettek egységes vastagságúak a kontúrok, úgyhogy a második menetben már arra figyeltem, hogy nagyjából ugyanolyan szélesek legyenek a betűk körvonalai és ugyanazt a sötét árnyalatot kapjam mindenhol.

A kész tábla rögzítésének többféle módja lehet a ragasztástól az akasztásig, én végül utóbbi mellett döntöttem. Azóta elkészült egy újabb darab is, de még nem tudom, Vilma szülei hova fogják felrakni a feliratot (tudniillik csak február végén várható az érkezése), mindenesetre kíváncsian várom 🙂


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal sütiket használ. Az EU-s törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás