Napra pontosan egy éve, hogy megszületett a Fatipli Műhely első Instagram bejegyzése (így ezt a napot ezennel hivatalosan is szülinappá nyilvánítom), ebből az alkalomból pedig arra gondoltam, megpróbálom összeszedni az elmúlt év számomra legkedvesebb munkáit. Vicces, hogy ami tavaly ilyenkor még egy kedves kis hobbiprojektnek indult, mára egész munkaidős hivatássá vált, telis-tele izgalmas kihívásokkal és új ötletekkel. Íme, a Fatipli Műhely legkedvesebb 5 munkája 2021-ből.
Néni, a 100 éves asztalka
Az év első bútorfelújítása ugyan Kicsikék volt, akit szintén nagyon megszerettem (azóta is a nappalink része), de Nénihez, akivel egy napon érkeztek, különleges érzelmek fűznek. Egy idős néni volt az előző gazdája (innen a névválasztás), aki még a nagymamájától örökölte, most pedig a mi családunkban fogja tölteni a következő 100 évét – remélhetőleg. Akárhányszor rá nézek, arra gondolok: vajon hány izgalmas történetet tudna elmesélni, ha beszélni tudna? Néni végül ahelyett, hogy teljesen új külsőt kapott volna, restaurálva lett, így megmaradt az eredeti személyisége. Mondjuk a munkaórák számában ez ugyanannyit jelentett, mintha teljesen más színt kapott volna, de ez már lényegtelen 🙂 Ha érdekel a részletes felújítás, itt találsz róla leírást és videót!
Geometrikus sakk készlet
Egy szép tavaszi napon az az ötletem támadt, hogy megpróbálok valamit alkotni a garázsban az évek során felhalmozódott hulladék fából. Így született meg ez a geometrikus sakk készlet, amiből azóta készült már dobozos és falra akasztható verzió is, jövőre pedig jönnek majd az újabb, továbbfejlesztett változatok. A szívemhez legközelebb mégis az eredeti, zero waste verzió áll: szerintem nincs benne két tökéletesen egyforma figura, a tábla kockái is egyenetlenek, sőt, nem is illeszkednek pontosan egymáshoz – mégis ettől lett egyedi és természetes.
A megfordítható éjjeliszekrény
“Hatos, f*szt, kilences” – mindig ez a lottóhúzós városi legenda jut az eszembe erről a szekrényről, pedig higgyétek el, nem ez inspirálta a megszületését. Egyszerűen szerettem volna egy olyan kis szekrényt/polcot tervezni, amit a tulajdonosa több különféle állásban is használhat, és a könyvek is jól mutatnak rajta. Formálhat hatost, kilencest, ugyanezeket tükrözve, de lefektetve egy bálnát is bele lehet képzelni. Tervezek még hasonlókat készíteni más színösszeállításban is, de az eredeti menta-fehér kombináció nekem abszolút szerelem.
Hatos 
Fekvő bálna 
Kilences
Ótvarka
Azt hiszem, az idei bútorfelújítások közül Ótvarkára vagyok a legbüszkébb: szegénykém nem elég, hogy csúnya volt, még rendes tároló funkcióval sem bírt – hacsak nem egy öt kilós krumpliszsákot akart a belsejében tartani az ember. Ótvarka először kapott két szép belső fiókot, hogy végre lehessen bele normálisan pakolni, majd nekiláttam a külső kicsinosításának is. Mivel lemezelt szerkezetű az egész bútor, adta magát, hogy a felújítás során rájátsszak erre: az ajtó frontjába süllyesztett betétet színes pálcákkal dobtam fel, a szélek pedig türkiz festést kaptak. Sajnos bármennyire is szerettem volna megtartani, nem igazán illett a lakásunkba, így ma már Dunabogdányban lakik egy szerető család csodás nappalijában.
Asztalos vizsgaremek
Bár volt már tapasztalatom bútorkészítésben, szerettem volna bővíteni a tudásom ezen a téren, ezért az év folyamán elvégeztem egy asztalos képzést. A vizsga feltétele egy úgynevezett vizsgaremek elkészítése volt, amit eddig még nem is mutattam meg Nektek. Az év végi pörgésben még időm sem volt rá, hogy rendesen befotózzam, úgyhogy most csak egy leadás előtti műhelyképet tudok mutatni róla. Cseresznyefából készült, jobb oldalán nyitott “Z” alakú kis dohányzóasztal, a 70-es évek retrójára emlékeztető formával. A vizsgabizottságnak eléggé tetszett, és minden hibája ellenére én is megszerettem a végére – bár meg kell hagyni, elég káoszosra sikeredett a befejezése.
0 hozzászólás